Milyen papírt válassz és milyet ne?
Most pedig végigvesszük, hogy milyen rajzeszközökre lesz szükséged kezdetben. Megnézzük, hogy melyikről mit érdemes tudni és hogyan tudod használni.
Kezdjük a papírokkal.
Papírok vastagsága:
A nyomtatópapír több szempontból sem megfelelő az igazi alkotáshoz:
- Elég átlátszó, ami zavarhat rajzolás közben
- Mivel vékony, még a legapróbb rajztáblán vagy asztalon fellelhető hiba is meg fog látszódni a rajzodon (ami valljuk be, elég bosszantó, hiszen nem kapsz egységes felületet)
- Könnyen elszakad, nem strapabíró, így a radír használata egy idő után kikezdi
- Nagyon hajlékony, ami szintén nem előnyös, könnyen gyűrődik
Egy hagyományos nyomtatópapír körülbelül 80-90 g/m2. Ez azért fontos, mert a rajzlapok vastagságát nem hosszmértékben (mm) tüntetik fel a gyártók, hanem az 1 m2-re eső papírtömegből következtethetsz a vastagságra.
Minél nagyobb az 1 m2-re eső gramm mennyisége, annál vastagabb a papír.
Tehát, amíg a nyomtatópapír pl. 90 g/m2, addig egy jobb rajzlap körülbelül ennek a duplája, tehát 180 g/ m2 vagy ennél vastagabb is lehet. A 150 g/m2-től felfelé, már megfelelő vastagságúak a papírok.
Papírok felülete:
Felület szerint megkülönböztetünk sima és egyenetlen: ún. texturált felszínű rajzlapokat.
A sima felületű lapok közül a DIPA lap (műszaki rajzlap) kiválóan alkalmas leginkább a grafit és a színes ceruza használatára. Vastag, strapabíró és könnyű vele dolgozni.
Könnyen érzékeltethetőek rajta az árnyalati különbségek és radírozni is egyszerű. Természetesen más, vastag rajzlappal is lehet kísérletezni bátran (Go Create, Canson, Fabriano Accademia, Aquacal, stb.)
Az érdesebb felületű, texturált rajzlapokat (akvarell lap) leginkább a pasztellkrétához, szénhez és a hasonló, porózusabb eszközökhöz ajánlott használni.
TIPP:
Mindig használj rajztáblát, hogy akkor se látszódjon a rajzodon más textúra, ha kicsit vékonyabb papírral dolgozol.
Azonban ilyenkor nem árt egy másik lapot is a rajzlap alá helyezni a még nagyobb biztonság érdekében.
Méret:
Nem túl bonyolult dolog, hiszen magad választod ki, hogy éppen mekkora méretben szándékozod elkészíteni az adott remekművet.
Míg kisebb méretű papírra nem tudsz aprólékosan dolgozni, ezért a részlet gazdag alkotáshoz nagyobb, de minimum A/3-as méretű rajzlap ajánlott.
A rajzlapok méretileg különféle számokkal és betűkkel vannak jelölve.
Így a legkönnyebb őket megkülönböztetni.
A-E-ig és 0-10-ig tart ez a táblázat, amelyben meghatározható egy adott lap mérete.
Például az A/4-es lap kétszer akkora, mint az A/5-ös. Az A/5-ös pedig kétszer akkora, mint egy A/6-os. Minél nagyobb a szám, annál kisebb a lapméret.
A rajzolásnál, festésnél, leginkább csak az A és B jelzésű lapokat használjuk, felesleges belebonyolódni a többibe.
Így követik egymást a lapok. A képen látható, hogy az A/0 a legnagyobb méretű.
Az A jelű lapok mindig kisebbek, mint a B jelzésűek.
Tehát egy A/4-es papír néhány centivel kisebb, mint egy B/4-es.
Ebből a táblázatból egyértelműen kiderül, hogy mekkora a különbség az A és B jelű papírlapok között.
|
Megnevezés |
Méret (mm) |
Megnevezés |
Méret (mm) |
|
A/0 |
841 × 1189 |
B/0 |
1000 × 1414 |
|
A/1 |
594 × 841 |
B/1 |
707 × 1000 |
|
A/2 |
420 × 594 |
B/2 |
500 × 707 |
|
A/3 |
297 × 420 |
B/3 |
353 × 500 |
|
A/4 |
210 × 297 |
B/4 |
250 × 353 |
|
A/5 |
148 × 210 |
B/5 |
176 × 250 |
|
A/6 |
105 × 148 |
B/6 |
125 × 176 |
|
A/7 |
74 × 105 |
B/7 |
88 × 125 |
|
A/8 |
52 × 74 |
B/8 |
62 × 88 |
|
A/9 |
37 × 52 |
B/9 |
44 × 62 |
|
A/10 |
26 × 37 |
B/10 |
31 × 44 |